Az ajánlót írta: Sutáné Csulik Andrea. Szerző: Kertész Erzsi; Szentendre: Cerkabella Könyvkiadó, 2018.


Aki szereti Oscar Wilde-ot, vagy Edgar Allan Poe-t, ne hagyja ki ezt a könyvet sem!  Már az első mondattal elhangzik a jóslat, miszerint itt minden pillanatban veszély leselkedik ránk. A szöveg végig izgalmas, vicces kalandokat ígér. Találunk benne mitológiát, népmesét, műmesét. A hősök: a legidősebb királyfi, aki senkinek sem kell, Öcsém, a bőbeszédű macska, Villő, a hiú, de kimerült sellő, Hiúábránd, a szomorú hullócsillag, Vényusz, a piperkőc húsvéti nyúl, és egy könyv, ami a történet során térképpé alakul. Mindannyian saját szerepük sztereotípiájából akarnak kitörni, mégis mindig beleakadnak azokba a tulajdonságaikba, melyeket le akarnak gyűrni, találnak egy helyet, ahol élhetnek élethazugságaikkal: Labirintóból nincs visszatérés. A legidősebb királyfikat a balsors kíséri útjukon, ezt az átkot akarja hősünk megtörni. Felcsap révésznek, bár tudja, hogy nincs visszaút, mégis szívesebben vállalja ezt a szerepet, minthogy királyfi maradjon. Öcsém, a filozófus macska azért kel útra, hogy valakinek jövőképet nyújthasson. Hiú Ábránd az Égre szeretne visszajutni, mert idő előtt esett le róla, Vényusz fotómodell pályafutását szeretné feladni a világot jelentő deszkákért cserébe. Villő pedig a Mágikus Iszappakolás szigetre igyekszik, hogy visszanyerje kék színét. A kis csapatban vannak nézeteltérések, de szövődnek életre szóló barátságok is. Itt mindenkinek megvan a maga szerepe és útja, amit a mese határoz meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük