Írta: Sutáné Csulik Andrea.

Szerző: Gimesi Dóra. Pozsonyi Pagony Könyvkiadó, 2013.


Honnan tudhatjuk, kiket teremtettek valóban egymásnak? Legyőzheti-e a szerelem a fizikai távolságot, az önbizalomhiányt, a társadalmi és mindenféle más különbségeket? Minden rendes mese felnőtt problémákat feszeget: élet-halál kérdéseket, világmegváltást, áldozathozatalt, ettől persze lehet humora is. Ezek a mesék éppen ilyenek.

Tudnak-e meztelencsigára házat építeni? Esetleg szitakötőt kötni? Ha mindezt nem tudják, de volt gyerekszobájuk, akkor nem tündér mellett nőttek fel.

Van ugyan ez a Csomótündér, aki felnőttek körül szorgoskodik, de ez sovány vigasz. Ő, a Csomótündér szinglikre szakosodott, nagycsaládosokkal nemigen foglalkozik. Cipőfűzők összebogozásával teremt eltéphetetlen szálakat egyetemista királyfiúk és királylányok között. Ritkán hibázik, örök csomókat köt. Ilyenkor magától értetődő, hogy gyerek is lesz, ahogy Menyuséknál. A gond csak az, hogy a sokdioptriás csomótündér annak idején Pannival csomózta össze Menyust, mert a Fanni nevet félreolvasta. Mindenesetre kiderül a tévedés, jön a reklamáció az illetékes hivatalban. Most akkor mi legyen? A huszonegyedik században élünk: mozaikcsalád. A szereplők újrarendeződnek, kettő helyett négy szülő lesz, azaz kettő igazi, meg két nevelő, de mind szerető.

Ifjabb Menyus eszes gyerek: meg is kérdezi, hogy „akkor ő most tényleg tévedésből született-e erre a világra”, amit a mamája úgy válaszol meg: „ha tévedés is volt, ez volt a legeslegcsodálatosabb tévedés, és örökké hálásak leszünk érte”. Menyus pedig felnő, elvégzi a Királyi Egyetemet, még a Királyi Kék Űrsiklót is feltalálja. A szülők büszkék, születik még pár mostohatestvér, mindenki boldogan él, amíg meg nem hal.

A második mese egy angyalföldi tízemeletesben lakó óriás reménytelen szerelmének története. A mai óriások ilyen helyekre költöztek, mióta az erdők megfogyatkoztak. A nagyobbaknak Manhattan, vagy Chicago jutott, Jankónak meg Pest. Szerelmének Óbuda. Köztük meg a Duna. A megoldást egy kislány együttérzésének és találékonyságának köszönhetjük. Sok szerelmetes sírásból fakadó csőtörés után minden rendeződik, ha hétországra szóló lakodalom nincs is, idilli élettársi közösség alakul ki Angyalföldön.

A következő sztorin elcsodálkoztam. Nem sejtettem, hogy a margitszigeti víztoronyban egy igazi Frász néni lakik, egy „gyalogtündér”, aki nem tud repülni. Foglalkozását nézve postahivatal-vezető, a postáskisasszonyok és galambok réme, egy igazi rendmániás vénkisasszony. Feladata, hogy a bókokat, titkos vallomásokat összegyűjtsék, és kézbesítsék szomorú novemberestéken. Hess kisasszonyt, a postavezetőt, semmi fel nem vidítja, míg meg nem találja a szerelem.

Végül még egy szerelmi történet, ami akadályt nem ismerve ember és tündér között szövődik..

Ez egy egy jó könyv, felnőttnek, gyereknek. Bábszínházi darab is készült belőle.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük